Húzd meg a bolygót, és indítsd el a lejátszást: a rengések időrendben gyulladnak ki, ahogy megtörténtek. Négy időtáv, 2016 rengéstől 1618 évszázados nagy rengésig — kőzetlemez-határokkal, országhatárokkal és valódi napfénnyel.
Húzás: forgatás · görgő vagy csippentés: nagyítás · kattintás egy nagyobb pontra: részletek. A burkolat alapból a saját térképünk (278 kB); a műholdas nézet (2026-09-19-i felvétel) és az élesebb változatok csak kérésre töltődnek le.
A Föld szeizmikus tevékenységének a nagy része egyetlen, összefüggő gyűrűben koncentrálódik a Csendes-óceán körül — ez a Tűzgyűrű. A szokásos világtérképen ez nem látszik, mert a vetület éppen a Csendes-óceán közepén, a ±180. hosszúsági foknál vágja ketté a képet: a gyűrű egyik fele a térkép jobb, a másik a bal szélére kerül, és két különálló ívnek látszik.
Forgasd a gömböt úgy, hogy a Csendes-óceán nézzen szembe — és kapcsold be a lemezhatárokat. A pontok szinte ráülnek a vonalakra. Ez a lap fő állítása, és nem kell elhinni: le lehet ellenőrizni.
A gömb ortografikus vetítés: úgy mutatja a Földet, ahogy nagyon messziről látszana. Ezért a korong széle felé minden összenyomottnak tűnik — ez nem hiba, hanem maga a gömbfelület.
A szín a fészekmélység. A piros a sekély rengés (0–70 km), a narancs és a sárga a köztes (70–300 km), a kék és az ibolya a mély (300 km alatt). A mély rengések azért érdekesek, mert csak ott fordulnak elő, ahol egy kőzetlemez a másik alá bukik: a színük megmutatja, merre dől az alábukó lemez. Japán és Dél-Amerika nyugati partja mentén ez látványosan kirajzolódik.
A méret a magnitúdó. A magnitúdó logaritmikus: az M7-es rengés nem kétszer, hanem nagyjából harmincszor annyi energiát szabadít fel, mint az M6-os. Ezért a pontok mérete is a magnitúdóval együtt gyorsuló ütemben nő — különben az M2,5 és az M8 ugyanakkora pötty volna.
A lökéshullám-gyűrű akkor fut ki egy pontból, amikor a lejátszás odaér a rengés idejéhez. Ez látvány, nem mérés: a valódi szeizmikus hullám terjedését nem így kell elképzelni — a gyűrű csak azt jelzi, melyik esemény történt éppen.
Mert a földrengések fő mintázata — a Csendes-óceáni Tűzgyűrű — egy összefüggő gyűrű a Föld körül, a sík térkép viszont pont ott vágja ketté, a ±180. hosszúsági foknál. A szokásos világtérképen ezért úgy látszik, mintha két külön ívről volna szó: egy a jobb, egy a bal szélen. A gömbön egyben van. A lapon a sík nézet is elérhető, mert a részletek keresésére az kényelmesebb.
A FÉSZEKMÉLYSÉGET: azt, hogy a rengés milyen mélyen keletkezett. A piros a sekély (0–70 km), a narancs a köztes (70–300 km), a kék és az ibolya a mély (300 km alatti) rengés. Ez nem díszítés: a mély rengések ott vannak, ahol egy kőzetlemez a másik alá bukik, ezért a színük megmutatja, merre dől az alábukó lemez. A pont MÉRETE a magnitúdó — és mivel a magnitúdó logaritmikus, a méret is az.
Mert a földrengések túlnyomó része a kőzetlemezek találkozásánál keletkezik: ott mozdulnak el egymáshoz képest, ott halmozódik fel a feszültség. Kapcsold be a lemezhatárokat, és látni fogod, hogy a pontok szinte ráülnek a vonalakra. Ahol nem — például Kína belsejében vagy a Kárpát-medencében —, ott lemezen belüli rengésről van szó, ami ritkább, de nem ismeretlen.
Az USGS Earthquake Hazards Program katalógusából, ami a világ egyik hivatkozási alapja. Az Egyesült Államok szövetségi kormányának műve, ezért szabadon felhasználható. A friss adatok automatikus feldolgozásból származnak, és a szakértői felülvizsgálat után még változhat a magnitúdójuk — ez normális, és minden katalógusra igaz.
Mert naponta több ezer olyan apró rengés van, amit csak műszer érzékel, és 1900-ig visszamenőleg ez sok millió esemény volna: a lap letölthetetlen lenne, a mintázat pedig beleveszne a zajba. Ezért időtávonként más küszöböt használunk — 30 napra M2,5-öt, egy évre M4,5-öt, évtizedekre M6-ot és M7-et. Mindegyik nézet kiírja, melyik küszöbbel dolgozik.
A gömb burkolata alapból a saját térképünk (278 kB), mert az élesebb és nyolcadannyi, mint az ugyanilyen méretű műholdkép. A műholdas nézet és a nagy felbontású változatok csak akkor töltődnek le, ha rájuk kattintasz — a gomb mellett ott a méretük.