Élő földrengés térkép
Hol rengett a föld az elmúlt órákban — a Kárpát-medencében és a világon. Két hivatalos katalógusból összefésülve, minden rengésnél a magnitúdóval, a fészekmélységgel, és ahol van ilyen adat, azzal is, hányan jelentették, hogy érezték. Nézd sík térképen, vagy forgasd meg a Földet — a gombokkal válthatsz.
A pont színe a fészekmélység, a mérete a magnitúdó. Húzd a bolygót, görgővel nagyíts, és indítsd el a lejátszást. Bővebben, négy időtávon →
A kör mérete a magnitúdóval nő. Kattints egy körre a részletekért. A jobb felső gombbal teljes képernyőre nagyítható.
A nyilvántartásunkban ma nem szerepel magyarországi földrengés
Az utolsó, amit a nemzetközi katalógusok Magyarországon jegyeztek: M4.1 Cserkeszőlő (Magyarország) — 5 km-re DNy-ra, 2025. október 22. — ez 379 napja volt. A saját műszereink viszont ennél frissebbet is láttak: Nyírvasvári térsége (±35 km), 2026. szeptember 17. — 49 napja.
A lap két nyílt, nemzetközi katalógusból dolgozik (USGS, GFZ GEOFON). Ezek a nagyobb, M4 körüli és fölötti hazai rengéseket megbízhatóan hozzák, a kisebbeket viszont gyakran nem: Magyarországon a helyi, M3 alatti rengéseket a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium sűrű hazai hálózata méri be, és ezek rendre kimaradnak a globális katalógusokból — akkor is, ha az emberek megérezték. Ezért írjuk azt, hogy „a nyilvántartásunkban nincs", nem azt, hogy „nem volt". Érezhető, de kicsi rengés után érdemes az obszervatórium oldalát is megnézni: seismology.hu.
Amit a műszerek észleltek
SAJÁT MÉRÉSEzeket nem katalógusból vettük: a magyar szeizmológiai hálózat nyilvános műszeradatából mi magunk számoltuk ki, mert a nemzetközi katalógusok a kisebb hazai rengéseket rendre kihagyják. A helye becslés, a megadott hibahatárral. Magnitúdót nem közlünk — azt a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium állapítja meg, és hivatalos adatnak az ő közlésük számít.
A „×" azt mondja meg, hányszor nagyobbat lendült a talaj az adott állomáson, mint nyugalomban. A lista 90 napra visszamenőleg gyűlik.
28 további alkalommal csak két állomás lendült ki egyszerre, ebből a hely nem számolható ki — három állomás kell hozzá. Ezeket nem nevezzük rengésnek: kőbányai robbantás, távoli nagy rengés felületi hulláma vagy két egybeeső helyi zaj ugyanígy néz ki. 10. 26. 09:13 · LTVH, AMBH10. 25. 12:35 · TRPA, LTVH, ABAH, PSZ, BUD, WI1H, MORH, CSBH, EGYH, KOVH, TIH, SOP, MPLH, BSZH10. 24. 04:50 · CSBH, MORH, PSZ, ABAH, LTVH, AMBH, BUD, WI1H, BSZH, TIH, EGYH, KOVH, SOP, MPLH, BEHE, TRPA
Hivatalos közlemények
IDÉZETA magyar szeizmológiai szolgálat közleményei. A kisebb hazai rengéseket ők mérik be — azok a nemzetközi katalógusokból rendre kimaradnak, ezért itt kapnak helyet. Az alábbiak idézetek: a cím, a dátum és egy rövid kivonat látszik, a teljes szöveg a forrásnál olvasható.
Megjelent kollégáink új tanulmánya a 2026. 06. 24. Mw=7.5 venezuelai földrengésről a The Seismic Record folyóiratban A 2026. június 24-i, Mw 7,5-ös, pusztító venezuelai földrengést a nemzetközi szeizmológiai intézmények két, rövid időn belül egymást követő földrengésként,… 2026. október 30. · forrás: HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium → Újabb érezhető földrengés Magyarországon A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleménye: 2026. szeptember 17-én (magyarországi) helyi idő szerint 21:18 perckor… 2026. szeptember 17. · forrás: HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium → Érezhető földrengés Magyarországon A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleménye: 2026. július 24-én (magyarországi) helyi idő szerint 01:59 perckor… 2026. július 24. · forrás: HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium →Így rezeg most a föld
ÉLŐ BudapestEz nem illusztráció: egy valódi magyar szeizmométer utolsó fél órája. A műszer a talaj függőleges mozgását méri másodpercenként százszor — a görbe akkor is hullámzik, amikor nincs földrengés, mert a föld sosem áll teljesen. Egy rengés ehhez képest éles, nagy kilengésként jelenik meg.
A szaggatott körök a kiháromszögelés. Mindegyik egy-egy állomás körül akkora sugarú, amekkora távolról a rezgés hozzá beérkezett — ahol metszik egymást, ott pattant ki a rengés. A sárga korong a hibahatár: mind a résztvevő állomás ugyanarról az oldalról nézett, ezért a merőleges irányban lazább a metszés. Nyírvasvári térsége, ±35 km.
A függőleges tengely műszeregységben van, nem milliméterben: fizikai mértékegységre váltani csak a műszer átviteli függvényének ismeretében lehetne, azt pedig nem számoljuk. Az alak és az arányok viszont valódiak. Érdekesség: a budapesti műszer nyugalmi szintje mérve hatszorosa a piszkéstetőinek — a nagyvárosi forgalom és az építkezések folyamatosan rezegtetik a talajt.
Mennyi rengés van mostanában?
Havonta hány rengést jegyeztek fel a Kárpát-medencében és környékén az elmúlt öt évben. Havi átlag: 3.4; a legutóbbi teljes hónapban 2 volt.
Legutóbbi rengések a Kárpát-medencében
Az elmúlt 30 nap, a környező országokkal együtt — a romániai Vrancea-zónát is beleértve, mert az onnan induló mélyfészkű rengéseket Magyarországon is érezni szokták.
A világ nagy rengései
M4,5 fölött, az elmúlt hét napból. Ez alatt naponta több száz rengés van a Földön, azt már nem érdemes felsorolni.
Nézd meg forgatható földgömbön A világ rengései négy időtávon, időrendben animálva — kőzetlemez-határokkalAz elmúlt öt év legerősebb rengései a régióban
Saját archívumunkból, 177 bejegyzésből. Ahol szerepel szám, az azt jelzi, hányan jelentették az USGS-nek, hogy érezték a rengést.
Mit tegyek, ha földrengést érzek?
Három mozdulat, amit érdemes előre tudni — és négy dolog, amit nem szabad (például kifutni az utcára vagy ajtókeretbe állni).
Egy-egy rengés részletesen
A jelentősebb rengésekről külön lap készült: mikor, hol, milyen mélyen, mekkora távolságra a nagyobb városoktól, és hányan jelentették, hogy érezték.
🌋 Vulkánok élőben
Mely vulkánok aktívak most a világon? Saját műholdas hőjel-mérés a kráterek körzetében, hivatalos USGS-riasztások és a légiközlekedés hamufelhő-figyelmeztetései — egy térképen, félóránként frissülve.
A legnagyobb magyarországi földrengések
Magyarország mérsékelten földrengésveszélyes terület: pusztító rengés ritka, de nem kizárt. A műszeres kor előtti eseményeknél magnitúdó helyett becsült érték szerepel, mert azt csak a korabeli leírásokból — összedőlt házak, érzékelési távolság — lehet visszaszámolni.
A legpusztítóbb ismert magyarországi földrengés. Komárom nagy része romba dőlt, a korabeli források több mint hatvan halottról szólnak. A rengést Bécsben és Budán is érezték. A teljes történet →
A Móri-árok mentén pattant ki. Mórban és a környező falvakban házak dőltek össze; a rengés a magyar szeizmológia egyik legjobban dokumentált korai eseménye. A teljes történet →
Az Alföld legerősebb ismert rengése. Kecskeméten szinte minden épület megsérült, a városháza tornya megrepedt. A teljes történet →
Egerben és környékén komoly épületkárokat okozott, a rengést az ország nagy részén érezték.
Budapest közelében pattant ki, a fővárosban is erősen érezték. Dunaharasztin több száz ház sérült meg. A teljes történet →
A legutóbbi olyan magyarországi rengés, amely számottevő kárt okozott: Berhidán és Peremartonban épületek repedtek meg. A teljes történet →
Már a műszeres kor terméke: az ország nagy részén érezték, komoly kár nem keletkezett. Ez az elmúlt évtizedek egyik legerősebb hazai rengése.
Hogyan olvasd a számokat?
A magnitúdó nem lineáris. Egy egész fokozat körülbelül harmincszoros energiakülönbséget jelent: egy M5-ös rengés nem „egy kicsivel" erősebb az M4-esnél, hanem nagyságrenddel. Ezért nő a körök mérete a térképen ugrásszerűen.
A mélység legalább annyit számít. Egy sekély, 5 kilométeres M4-es rengést a fészek fölött erősebben éreznek, mint egy 140 kilométer mély M5-öset — cserébe az utóbbi sokkal messzebbre elhallatszik. A romániai Vrancea-zóna rengései épp ezért érezhetők Budapesten is.
Többféle magnitúdó van. A listában szereplő rövidítés (ML, mb, Mw) azt mondja meg, milyen módszerrel számolták. Ugyanarra a rengésre két katalógus ezért adhat kissé eltérő számot; ahol mindkettő közölt értéket, a különbség jellemzően néhány tized.
Az „érezte" szám emberi bejelentés. Az USGS gyűjti azoktól, akik jelzik, hogy érzékelték a rengést. Nem mérés, hanem tapasztalat — és épp ezért mond mást, mint a magnitúdó: egy lakott terület alatti kis rengést sokan érezhetnek, egy tenger alatti nagyot senki.
Ez a lap nem riasztás. Tájékoztatásra készült, a katalógusok pedig percekkel-órákkal a rengés után frissülnek, és utólag pontosítanak. Vészhelyzetben a 112 a helyes szám.
Gyakori kérdések
Volt ma földrengés Magyarországon?
A nemzetközi katalógusokban (USGS, GFZ GEOFON) ma nincs magyarországi bejegyzés. Az utolsó ilyen: 2025. október 22., M4.1, Cserkeszőlő (Magyarország) — 5 km-re DNy-ra. Ez nem zárja ki a kisebb rengéseket. A két nemzetközi katalógus a hazai, M3 alatti eseményeket gyakran nem tartalmazza — még akkor sem, ha azokat érezni lehetett; azokat a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium hazai hálózata méri be.
Mekkora földrengést érez meg az ember?
Nagyjából M2,5–3,0 fölött, és akkor is főleg az, aki a rengés fészkéhez közel, csendben, épületben tartózkodik. M4 körül már sokan érzik, ablakok zörögnek. M5 fölött vakolat repedhet, tárgyak leeshetnek. Magyarországon M4 fölötti rengés néhány évente fordul elő.
Van-e földrengésveszély Magyarországon?
Magyarország mérsékelten földrengésveszélyes terület: pusztító rengés ritka, de nem kizárt. A legpusztítóbb ismert hazai földrengés 1763-ban Komáromot döntötte romba. Az elmúlt évtizedek legerősebbjei a berhidai (1985) és az oroszlányi (2011) rengés voltak.
Honnan jönnek az adatok?
Két nyílt, hivatalos katalógusból: az amerikai USGS Earthquake Hazards Program (szabadon felhasználható) és a potsdami GFZ GEOFON adataiból, összefésülve. A GEOFON európai hálózata sűrűbb, ezért a kisebb közép-európai rengéseket is elkapja; az USGS-nél viszont ott van, hányan jelentették, hogy érezték.
Miért érezni Magyarországon a romániai rengéseket?
A romániai Vrancea-zóna rengései 100–150 kilométer mélyen pattannak ki. A mélyfészkű rengések hullámai sokkal messzebbre eljutnak, mint a sekélyeké — egy erős vranceai rengést Budapesten, a magasabb épületek felső emeletein rendszeresen érezni.
Tekintsd meg további oldalainkat
Élő vízállás térkép
vizallasradar.hu
74 hivatalos vízmérce a Duna teljes vízgyűjtőjén, Németországtól a Vaskapuig. Negyedóránként lekérdezve, folyónkénti vízállásjelentéssel.
Áram Radar
aramradar.hu
Élő villamosenergia-térkép: import/export, erőművek termelése, országos terhelés — MAVIR- és ENTSO-E-forrásból.
Tüzek Európában — élő tűztérkép
tuzradar.hu
Hol van tűz most? Műholdas hőpontok 20 percenként frissülve, leégett területekkel és műholdas esetlapokkal.
Balaton és tavaink műholdról
vizradar.hu
Hogy néz ki most a Balaton, a Tisza-tó és a Duna az űrből? Friss Sentinel-2 műholdfelvételek 10 méteres felbontásban.
Élő műholdkép az űrből
muholdkep.hu
Óránkénti felhőkép 48 órás visszajátszással, földgömb-nézettel és villám-réteggel — plusz tüzek, tavak és a felszín műholdról.
Adatforrások, licenc és felelősség
Honnan jön az adat
- Földrengés-katalógus: U.S. Geological Survey — Earthquake Hazards Program (Egyesült Államok, szabadon felhasználható) és GFZ Helmholtz Centre for Geosciences — GEOFON (Potsdam). A kettőt összefésüljük; ahol ugyanazt a rengést mindkettő közli, az USGS rekordja szerepel, mert nála van az érzékelési bejelentés.
- Szeizmogram: a magyar HU hálózat állomásai (Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium), a GEOFON adatszolgáltatásán keresztül. Függőleges komponens, 100 Hz.
- Térképcsempe: © OpenStreetMap contributors, © Protomaps — saját, EU-ban futó kiszolgálóról (tilezza.eu).
- Országzászlók: flag-icons (MIT licenc).
Felhasználás
Az USGS adata az Egyesült Államok kormányának műve, közkincs, szabadon felhasználható; a forrás megjelölését kérik, ezt megtesszük. A GEOFON adatait az FDSN nyilvános szolgáltatásán keresztül érjük el.
Az itt látható oldal szövege és ábrái a Digital Dynamics Kft. munkái. Ha idéznél belőle vagy beágyaznád, kérünk, hivatkozz vissza erre a lapra. Részletek: licenc és felhasználási feltételek.
Felelősség kizárása
Ez a lap tájékoztatásra készült, nem riasztási rendszer. A katalógusok percekkel-órákkal a rengés után frissülnek, és az adatokat utólag pontosítják; a hazai, M3 alatti rengéseket pedig sokszor egyáltalán nem tartalmazzák — akkor sem, ha érezni lehetett őket.
Az oldal tartalmát a legjobb tudásunk szerint állítjuk elő, de a helyességéért, teljességéért és folyamatos elérhetőségéért felelősséget nem vállalunk, és nem vállalunk felelősséget az abból levont következtetésekért vagy az azok alapján hozott döntésekért sem. Az adat forrása harmadik fél; annak hibájáért vagy kieséséért szintén nem felelünk.
Vészhelyzetben a 112 a hívandó szám. Hivatalos tájékoztatásért a katasztrófavédelem és a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közleményei az irányadók.