1911. július 8. · Kecskemét térsége · becsült magnitúdó ≈5,6 · érzékelt erősség ≈VIII (Mercalli)
1911. július 8-án éjjel Kecskemétet az Alföld legerősebb ismert földrengése rázta meg (becsült magnitúdó ≈5,6). A városban szinte minden épület megsérült: kémények dőltek, falak repedtek, a városháza tornya is megrepedt. A lakosság hetekig az udvarokon és tereken éjszakázott az utórengések miatt.
A kecskeméti fészek 1908 és 1911 között egész rengéssorozatot produkált — az 1911-es volt közülük a legerősebb. A sorozat a magyar szeizmológia sokat vizsgált esete, mert az Alföld vastag üledéke alatt rejtőző törésekről árulkodik.
Az Alföld felszíne nyugodt síkság, de a több kilométer vastag üledék eltemetett törésrendszereket takar. A feszültség ezekben lassan gyűlik, és ritkán, de nagyot tud pattanni — pont ettől csalóka: az emlékezet elfelejti, a kőzet nem.
1911-ben már működtek szeizmográfok Európában, így ez a rengés a korai műszeres kor eseménye — a magnitúdó így is utólagos számítás, katalógusonként kis eltéréssel. Az érzékelt erősség Kecskeméten elérte a VIII. fokozat környékét.
Komárom (1763) · Mór (1810) · Dunaharaszti (1956) · Berhida (1985)
A számokról. A műszeres kor előtti rengéseknél minden magnitúdó a károk és a korabeli leírások alapján visszaszámolt becslés — a katalógusok között ezért vannak eltérések. A lap a magyar szeizmológiai szakirodalom közismert, konszenzusos értékeit használja, és nem közöl olyan részletet, amely forrásonként ellentmondásos.