Földrengésradar › Történelmi rengések › Komárom 1763

Az 1763-as komáromi földrengés — a legpusztítóbb magyar rengés

1763. június 28. · Komárom térsége · becsült magnitúdó ≈6,3 · érzékelt erősség VIII–IX (Mercalli)

év
1763
magnitúdó
≈6,3
erősség
VIII–IX
fészek
Komárom

Mi történt?

1763. június 28-án kora reggel Komáromot és környékét a legpusztítóbb ismert magyarországi földrengés rázta meg. A város nagy része romba dőlt vagy súlyosan megsérült: templomtornyok omlottak le, a korabeli összeírások több mint hatvan halottról és sok sebesültről szólnak. A rengést a beszámolók szerint Bécsben és Budán is jól érezték, az utórengések pedig hónapokon át nyugtalanították a várost.

A komáromi fészek nem aludt el: 1783-ban újabb erős rengés rázta meg a várost — a XVIII. század végi Komárom kétszer épült újjá.

Honnan tudjuk, mekkora volt?

1763-ban még nem létezett szeizmográf, ezért műszeres magnitúdó nincs — a ma használt ≈6,3-as érték becslés, amelyet a szeizmológusok a károk kiterjedéséből és a korabeli leírásokból számoltak vissza. Az érzékelt erősség a fészek környékén a VIII–IX. intenzitási fokozatot érte el: ez az a szint, ahol átlagos falazott épületek összedőlnek. A különböző katalógusok kissé eltérő számokat adnak — ez a műszer előtti kor minden rengésénél így van.

Miért pont Komáromnál?

Komárom térsége a Kárpát-medence egyik ismert szeizmoaktív zónája: a mélyben húzódó törésrendszer a Rába-vonal és a Vértes előterének szerkezeteihez kapcsolódik. A magyar földrengés-katalógus itt évszázadok óta újra meg újra jegyez fel rengéseket — ezért számol a mai magyar építési szabályozás is ezzel a zónával.

Mi történne, ha ma ismétlődne meg?

Egy hasonló erejű rengés ma is komoly károkat okozna, de nem ugyanazokat: a modern vasbeton szerkezetek jóval ellenállóbbak a XVIII. századi falazott házaknál, a kritikus létesítményeket pedig földrengésre méretezik. A kockázat ettől még valós — pontosan ezért érdemes tudni, mit tegyél földrengéskor.

A többi nagy magyar rengés

Mór (1810) · Kecskemét (1911) · Dunaharaszti (1956) · Berhida (1985)

A számokról. A műszeres kor előtti rengéseknél minden magnitúdó a károk és a korabeli leírások alapján visszaszámolt becslés — a katalógusok között ezért vannak eltérések. A lap a magyar szeizmológiai szakirodalom közismert, konszenzusos értékeit használja, és nem közöl olyan részletet, amely forrásonként ellentmondásos.

← Volt ma földrengés? Élő térkép